A
Narrator: … Last time they met, Greg and the Professor listened to the second tape. It was a prize winning story about a shopping incident when a woman bought a tin of leaking paint and lost her purse. The story contained the following expressions: to get the chance to, to paint the town red, to do the shopping under one roof, everything but the kitchen sink, to cut a long story short, odds and ends, to let somebody down. They are now going to try and find a corresponding expression in the second translation.
* * *
Greg: Úgy látom, ez párbeszéd.
Prof: Igen, egy riporter és egy áruház igazgatója a szereplők.
Greg: Mit szólnál hozzá, ha együtt olvasnánk el? Én olvasom, mondjuk, az igazgató szerepét.
Prof: Jellemző! Ezek szerint nekem marad a riporter… Okay
Riporter: „Hány éve épült az első áruházuk?
Igazgató: 16 éve.
Riporter: És ön hány éve van itt?
Igazgató: 12 éve jöttem ide. Öt éve vagyok az áruház igazgatója. Ez alatt az idő alatt áruházaink forgalma állandóan emelkedett.
Riporter: Meg tudná mondani, pontosan mennyivel emelkedett a forgalom?
Igazgató: 80%-kal. Igen, 80%-kal nőtt. Ma már a bútortól a legkülönbözőbb apróságokig mindent árusítunk.
Riporter: Hogy értékelte a helyzetet, mikor kinevezték igazgatóvá?
Igazgató: Szép eredményeket értünk el addig is, de szerintem áruházainkat nem korszerűsítették kellő mértékben. Hét év alatt mindössze 3 önkiszolgáló áruházat nyitottunk. Azóta a számuk megháromszorozódott.”
B
Greg: Ajaj, úgy látom, itt az igeidők használata bonyolultabb lesz.
Prof: Igen, sok Perfect alakot kell majd használni.
Greg: A Continuous alakokat „éppen” igeidőnek nevezted. Hogy neveznéd a Perfect alakokat?
Prof: „Már” időnek.
Greg: Mert azt fejezi ki, hogy egy adott időponthoz képest valami már megtörtént, már befejeződött, nem igaz?
Prof: De igaz.
Greg: Az időpontot pedig a Simple idők, vagyis az „alap” igeidők fejezik ki. Ezek jelentik a kiindulópontot.
Prof: Igen. Tehát?
Greg: Hány éve épült az első áruházuk? How many years ago was your first department store built?
Prof: Egyszerűbb lenne: When was your first department store built?
Greg: 16 éve.
Prof: 16 years ago.
Greg: És ön hány éve van itt?
Prof: And how long have you been here?
Greg: 12 éve jöttem ide.
Prof: I came here 12 years ago.
Greg: Öt éve vagyok az áruház igazgatója.
Prof: I have been the manager of the department store for 5 years.
Greg: Érdekes, hogy ugyanazt a magyar kifejezést: öt éve, hány éve, 12 éve, angolban hol Simple Past-tal, hol Present Perfect-tel fordítjuk.
Prof: A Simple Past a múltban lezárult cselekvést fejezi ki.
Greg: A Present Perfect-et pedig akkor használjuk, ha valami a múltban kezdődött és mostanáig tart, vagy éppen most fejeződött be.
Prof: Igen, de ez a Present Perfect-nek csak az egyik esete.
Greg: Úgy látom, hogy itt az ige jelentése a döntő és az, hogy milyen igeidőt használunk a magyarban.
Prof: Nem, nem ilyen egyszerű.
Greg: Akkor hát nézzük: 16 éve épült.
Prof: It was built 16 years ago.
Greg: 12 napja jöttem ide.
Prof: I came here twelve days ago.
Greg: Mindkét cselekvés lezárult a múltban, tehát a magyarban múlt időt, az angolban Simple Past Tense-t használunk. Viszont: Hány éve van itt?
Prof: How long have you been here?
Greg: Öt hónapja vagyok az osztály vezetője.
Prof: I have been head of the department for five months.
Greg: Ebben az esetben a magyarban jelen idő áll, az angolban pedig Preset Perfect Tense. Öt hónapja lett az osztály vezetője és még mindig az.
Prof: Így van.
Greg: Várj csak, eszembe jutott valami. A magyar múlt idő és jelen idő mégsem jellemző. Figyelj csak: Három napja telefonált.
Prof: He phoned three days ago.
Greg: Már három napja nem telefonált.
Prof: He hasn’t phoned for three days. Hű, de nehéz nyelv ez a magyar!
Greg: Meg hát az angol is! Különösen, ha összehasonlítjuk őket. Mégis csak a legjobb volna, ha nem olyan külső jeleket néznénk, mint hogy a magyarban múlt idő vagy jelen idő áll-e, hanem a lényeget. Milyen igeidő fejezi ki a múltban lezárult cselekvést, történést?
Prof: Simple Past Tense.
Greg: És a múltban kezdődött és mostanáig tartó cselekvést, történést?
Prof: Present Perfect Tense.
Greg: Ez a lényeg! A következő mondatunk így hangzik: Ez alatt az idő alatt áruházaink forgalma állandóan emelkedett.
Prof: Milyen idő alatt?
Greg: Öt évvel ezelőtt-től egészen mostanáig. Tehát Present Perfect Tense.
Prof: During this time the turnover of the department stores has been increasing steadily.
Greg: Meg tudná mondani, pontosan mennyivel emelkedett a forgalom?
Prof: Can you tell me exactly how much it’s increased by – it has increased by?
Greg: 80%-kal. Igen, 80%-kal emelkedett.
Prof: By 80%. Yes, it’s increased by 80%.
Greg: The turnover has been increasing – ez Present Perfect Continuous. It has increased by 80% – ez Present Perfect Simple. De miért?
Prof: A Present Perfect Continuous azt fejezi ki, hogy már egy ideje csinálok valamit.
Greg: Akkor hát ezt nevezzük a „már egy ideje” igeidőnek.
Prof: O.K. I have been writing letters.
Greg: Már egy ideje leveleket írok.
Prof: I have been reading.
Greg: Már egy ideje olvasok. De ha megmondom, hány levelet írtam meg, hány könyvet olvastam el, mennyivel emelkedett a forgalom, vagyis a cselekvés eredményét, akkor Simple Present Perfect-et használok.
Prof: Így van. I’ve written 5 letters, I’ve read 2 books, the turnover has increased by 80%.
Greg: Én is mondok példát jó? Mrs. Pastry már 11 óra óta járja az üzleteket.
Prof: Mrs. Pastry has been shopping since eleven.
Greg: Már vett egy rozsdamentes acél mosogatót.
Prof: She’s bought a stainless steel sink. Ez az. Na, de nézzük a következő mondatot.
Greg: Ma már bútortól a legkülönbözőbb apróságokig mindent árusítunk.
Prof: Nowadays we sell everything from little odds and ends to furniture.
Greg: Hogy értékelte a helyzetet, amikor kinevezték igazgatóvá?
Prof: How did you find the situation at the time you were appointed manager?
Greg: Szép eredményeket értünk el addig is, de szerintem áruházainkat nem korszerűsítették kellő mértékben.
Prof: We had had good results but I didn’t think our stores had been sufficiently modernized.
Greg: Hét év alatt mindössze három önkiszolgáló áruházat nyitottunk.
Prof: Mit jelent ez: mindössze?
Greg: Csak, csupán.
Prof: In 7 years we’d only opened 3 self-service stores.
Greg: We had only opened 3 self-service stores. Itt egy újabb Perfect alak, a Past Perfect: had had, had been modernized, had opened. Ez az igeidő hogy illeszkedik az angol igeidőrendszerbe?
Prof: Ami a Present Perfect a jelenhez képest, az a Past Perfect a múlthoz képest.
Greg: Hű, ez nem egészen világos előttem.
Prof: Az angol úgynevezett időkörökben gondolkodik.
Greg: Tehát van jelen és múlt, sőt egy jövő időkör is.
Prof: Igen. És mindegyik időkörnek van egy kiindulópontja.
Greg: Ehhez viszonyítjuk az eseményeket. Ami a kiindulópont előtt történt, az az időkör múltja, ami pedig később történt, az a jövője, igaz? Akkor azt is mondhatnám, hogy a kiindulópont az időkör jelene.
Prof: Pontosan. Vegyük az előbbi mondatokat. Mi a kiindulópont?
Greg: Az öt évvel ezelőtti helyzet, amikor barátunkat igazgatóvá nevezték ki. Tehát ez a múlt időkör kiindulópontja.
Prof: How did you find the situation at the time you were appointed manager? Simple Past a kiindulópontunk.
Greg: És ha az öt évvel ezelőtti időpontból nézzük az eseményeket, akkor az azt megelőző idő a múlt időkör múltja: az, hogy szép eredményeket értek el, hogy nem korszerűsítették az áruházakat, hogy csak 3 önkiszolgáló áruházat nyitottak a megelőző hét év alatt.
Prof: Ez mind Past Perfect.
Greg: A Past Perfectet sokszor régmúltnak nevezik.
Prof: Ez megint nagyon félrevezető elnevezés. A Past Perfect, mint az összes Perfect alak, viszonyított idő.
Greg: Értem. És nem a jelenhez viszonyítjuk, tehát nem az a Past Perfect, ami rég elmúlt; régen, mondjuk 200 éve történt, hanem az, ami a múlt időbeli kiindulóponthoz képest korábban történt.
Prof: Például azt is mondhatom: He hadn’t arrived two minutes ago.
Greg: Két perccel ezelőttig még nem érkezett meg. Két perccel ez előtt még nem volt itt. Hát ez tényleg nem régmúlt. De visszatérve az időkörökre, mi a jelen időkör kiindulópontja?
Prof: A mindenkori jelen, vagyis a beszéd vagy írás pillanata. Ez adott.
Greg: Ezek szerint a jelen időkör múltja pedig az, ami a beszéd vagy írás pillanata előtt történt. Ennek jelölésére két igeidő is szolgál: a Present Perfect és a Simple Past.
Prof: Igen. A Present Perfect a határozatlan, a Simple Past a határozott idő.
Greg: A múlt időkörnek is két múltja van?
Prof: Nem. Mindkét szerepet a Past Perfect tölti be.
Greg: Határozatlan és határozott időben egyaránt?
Prof: Igen.
Greg: Azt hiszem, a Perfect alakok használata csakúgy, mint a Continuous alakoké, sokkal ritkább, mint a Simple, vagyis alap igeidőké.
Prof: Így van. De van még egy mondatunk.
Greg: Azóta áruházaink száma megháromszorozódott. Mostanáig, igaz? Tehát a múlt időkörből visszaugrottunk a jelen időkörbe. A jelen lett a kiindulópontunk.
Prof: Since then the number of stores has trebled.
Greg: Kész is. Olvassuk fel egyfolytában az egészet, jó?
Reporter: “When was your first department store built?
Manager: Sixteen years ago.
Reporter: And how long have you been here?
Manager: I came here twelve years ago. I’ve been the manager of the department store for five years. During this time the turnover of the department stores has been increasing steadily.
Reporter: Can you tell me exactly how much it’s increased by?
Manager: By 80%. Yes, it’s increased by 80%. Nowadays we sell everything from little odds and ends to furniture.
Reporter: How did you find the situation at the time you were appointed manager?
Manager: We’d had good results but I didn’t think our stores had been sufficiently modernized. In seven years we’d only opened three self service stores. Since then the number of stores has trebled.”
Greg: Well, Prof, any clue to the “coincidence”?
Prof: Do you remember the expressions in the shopping story?
Greg: Yes, I wrote them down.
Prof: Let me see: to get the chance to, to paint the town red, to do the shopping under one roof, everything but the kitchen sink, to cut a long story short, odds and ends…
Greg: That’s it! “Odds and ends”!
Prof: None of the others are the same! Odds and ends. Of course! It was in the translation: We sell everything from little odds and ends to furniture.
Greg: So it was! Odds and ends! Now we’ve got “to hand in one’s notice” and “odds and ends”!
Prof: Yes, it looks as if we are on the right track, doesn’t it?
Greg: It does, it does! There really is a coincidence!
* * *