A
Narrator: … In their first session Greg and the Professor listened to a story on tape about a personnel manager interviewing applicants for a job. Now the Professor and Greg Martin are going to translate the Hungarian text.
* * *
Greg: Hm, that’s good whisky… Thank you for treating me.
Prof: Not at all, Greg.
Greg: I’ve been counting the days till today. Let’s get going. Where’s the paper?
Prof: Here it is. You read it out and I promise I’ll stop talking English!
Greg: O.K. Munkája mellett vegyészmérnöki diplomát szerzett a miskolci esti egyetemen. 1969-től 1971-ig a PENETRANS Vegyiműveknél dolgozott mint kutatómérnök. 1971-ben felmondott, mert jobb állást kapott. Egy darabig egy szövetkezetnél volt, majd a Távközlési Kutató Központba került, ahol hamarosan vezető beosztásba helyezték. Mint osztályvezető helyettes száznál is több beosztott munkáját irányította és gyakran tárgyalt külföldi cégekkel. Jelenleg olyan műszer kifejlesztésén dolgozik, mellyel a TV-készülékek hangját, illetve képét külön-külön vagy egyszerre teljesen meg lehet szüntetni.
B
Prof: Fantasztikus! Hogy mivel nem foglalkoztak a XX. században! Greg, először azt nézzük meg, hogy milyen igeidőket használjunk.
Greg: Hát… Mivel az utolsó mondat kivételével az egész szöveg múlt időben van…
Prof: Azért ez nem ilyen egyszerű! Különbséget kell tenni idő: “time” és igeidő: “tense” között. Ugyanaz a “tense” néha múlt, jelen és jövő időt is kifejezhet.
Greg: Ez a magyarban is így van. Például: „Eszem a csirkét” – jelen idő, de: „Holnap már csak pecsenyekacsát eszem” – jövő idő.
Prof: Megáll az eszem! Sőt, még feltételes múltat is kifejezhet: „Ha Kolumbusz nem fedezi fel Amerikát, felfedezi más”.
Greg: Tényleg… Prof, bámulatba ejtesz! De tudod, mit nem értek? Ha például a múlt idő annyi mindent kifejezhet, miért hívják éppen múlt időnek, vagy Past Tense-nek?
Prof: Valami nevet csak kell adni neki. De ne tévesszen meg a név: az egyes igeidőket sok mindenre használjuk.
Greg: Nem lehetne valami jellemzőbb nevet találni nekik?
Prof: Megpróbálhatjuk… De visszatérve a szövegre, én Simple Past-tal fordítanám.
Greg: Simple Past-tal?… Ennek milyen jellemző nevet adnál?
Prof: Simple Past Tense… „Alap” múlt idő.
Greg: De miért „alap”?
Prof: Az összes “simple” igeidőt “alap” időnek nevezném. Ezeket használjuk a legtöbbet.
Prof: Felolvasnád még egyszer az első mondatot?
Greg: Persze, szívesen. „Munkája mellett vegyészmérnöki diplomát szerzett a miskolci esti egyetemen.” Tehát „Munkája mellett” az angolul annyi –
Prof: Már ne haragudj, ez a legfontosabb része a mondatnak?
Greg: Hát nem éppen. A mondat lényegét kellene először lefordítani.
Prof: Ez az! Nem pedig a szavakat sorban. Nézzük meg, mi a legfontosabb információ a mondatban.
Greg: Vegyészmérnöki diplomát szerzett. He got a diploma in Chemical engineering.
Prof: A „diploma”szó megfelel, ha az esti egyetem nem egyenértékű a nappalival.
Greg: De egyenértékű. Akkor viszont milyen szót használjunk?
Prof: Degree. He got a degree in chemical engineering.
Greg: És mi az „esti egyetem”? Evening university?
Prof: Nem. A “course” szó kell ide.
Greg: Tehát: He attended an evening course at Miskolc university…
Prof: … and got a degree in chemical engineering. Kész is.
Greg: És a „munkája mellett”? Azzal mi lesz?
Prof: Fölösleges. Az “evening course”-ból logikusan következik. De ha mindenáron mondani akarod, akkor “after work” a helyes megoldás.
Greg: Munkaidő után?
Prof: Igen. A “work” szót egyébként csak egyes számban használjuk, határozatlan névelő nélkül: He is at work.
Greg: Dolgozik. A munkahelyén van.
Prof: He walks to work.
Greg: Gyalog szokott bemenni a munkahelyére.
Prof: After work.
Greg: Munkája mellett. Tehát a „munkahely” sem “place of work” vagy “workplace”?
Prof: Csak nagyon ritkán. It’s very formal. Informal language uses: She went to the office – or: He’s at the factory – or: Give me a ring at the Institute.
Greg: Látom, már belefáradtál a magyar beszédbe.
Prof: Jé, észre sem vettem. Hogy hangzik a következő mondat?
Greg: 1969-től 1971-ig a PENETRANS Vegyiműveknél dolgozott mint kutatómérnök. Ez könnyű. He was working…
Prof: Stop! Stop! Miért Past Continuous?
Greg: Hát… 1969-től 71-ig folyamatosan ott dolgozott.
Prof: A “continuous” szó tényleg folyamatost jelent magyarul. De ha ezeket az igeidőket folyamatosnak nevezzük, teljes lesz a kalamajka.
Greg: Kalamajka?? Nahát!
Prof: O.K. … O.K. A Continuous idők –
Greg: Te hogy neveznéd őket?
Prof: „Éppen” időnek.
Greg: Világos. Azt fejezik ki, hogy egy cselekvés vagy esemény egy adott időpontban vagy időszakban éppen tart, tartott vagy tartani fog.
Prof: Ha a mondat ez volna: Mikor találkoztam vele, éppen kutatómérnökként dolgozott – akkor mondhatnád így: When I saw him he was working as a research engineer.
Greg: Tehát a Simple Present, a Simple Past és a Simple Future az „alap” idők.
Prof: Igen, különösen a Simple Past. Ezek alkotják a mondanivalónk gerincét. A Continuous Present, Continuous Past és Continuous Future kiegészítő idők. Ezeket ritkábban használjuk, inkább a fő események hátterét írjuk le velük.
Greg: Akkor tehát így hangzik a mondatunk: From 1969 to 1971 he was a research engineer at PENETRANS Chemical Works.
Prof: Or: He worked as a research engineer.
Greg: A következő mondat könnyű: 1971-ben felmondott, mert jobb állást kapott.
Prof: In 1971 he handed in his notice because he got a better job.
Greg: Egy darabig egy szövetkezetnél volt.
Prof: He worked at a cooperative for a while.
Greg: Majd a Távközlési Kutató Központba került, ahol hamarosan vezető beosztásba helyezték.
Prof: Mi az, hogy „került”?
Greg: Odament dolgozni. Ott kezdett dolgozni. Belépett a céghez.
Prof: Ah, I see. Later he joined the Communications Research Centre. As in “to join a club”…
Greg: Belépni egy klubba. Erre nem gondoltam volna. Milyen igazad volt, mikor azt mondtad, hogy magyarul próbáljuk meg a magyar mondatot sokféleképpen kifejezni, mert akkor könnyebben megtaláljuk az angol megfelelőt. De nézzük tovább a szöveget. És gondoljunk arra is, mi lehet az a titokzatos “coincidence”, amiről N. O. Hope beszélt.
Prof: De előbb halljuk a szöveget.
Greg: Majd a Távközlési Kutató Központba került.
Prof: Later he joined the Communications Research Centre –
Greg: … ahol hamarosan vezető beosztásba helyezték. Azt hiszem, Passive alakot kellene használni, nem?
Prof: He was promoted to a senior post.
Greg: Itt nem lenne jó az “executive” szó?
Prof: De. He was promoted to an executive position.
Greg: Later he joined the Communications Research Centre where he was soon promoted to a senior post.
Prof: A következő mondat?
Greg: Mint osztályvezető helyettes száznál is több beosztott munkáját irányította és gyakran tárgyalt külföldi cégekkel.
Prof: Próbáld meg.
Greg: Megint Simple Past-ot használnék: As deputy head of department, he directed the work of more than a hundred employees.
Prof: Yes. And the last part of the sentence?
Greg: És gyakran tárgyalt külföldi cégekkel –
Prof: … and frequently held business meetings with foreign firms.
Greg: A következő mondat így hangzik: Jelenleg egy olyan műszer kifejlesztésén dolgozik, mellyel a TV-készülékek hangját, illetve képét külön-külön vagy egyszerre teljesen meg lehet szüntetni. Itt aztán igazán Continuous-t kell használni, vagy ahogy te nevezted, „éppen” időt. Mert éppen most ezzel a műszerrel foglalkozik. Bár lehet, hogy most ebben a pillanatban éppen a kutyáját sétáltatja…
Prof: Igen. Az „éppen” időnek van egy tágabb értelme. Nemcsak a beszéd pillanatára vonatkozik. Például ha egy riporter megkérdez egy pipázó írót, hogy most éppen mit csinál? What are you doing? – az mit fog válaszolni?
Greg: Hogy: Éppen pipázom. I’m smoking a pipe.
Prof: Greg!
Greg: Sorry, Prof. Azt fogja mondani, hogy: Éppen legújabb regényemen dolgozom. I’m working on my new novel.
Prof: Akkor a mondatunk:
Greg: At the moment –
Prof: at present –
Greg: just now he is working on the development of an appliance –
Prof: device, gadget…
Greg: mellyel a TV-készülékek hangját, illetve képét külön-külön vagy egyszerre teljesen meg lehet szüntetni.
Prof: … which can completely suppress –
Greg: which will completely suppress –
Prof: either the sound or the picture on a TV set or both –
Greg: or both at once –
Prof: or both together.
Greg: Hát akkor ennyi… Prof, mi lenne, ha felolvasnánk az egész fordítást?
Prof: O.K. Majd én. “He attended an evening course at Miskolc University and got a degree in chemical engineering. From 1969 to 1971 he was a research engineer at the PENETRANS Chemical Works. In 1971 he handed in his notice because he got a better job. He worked at a cooperative for a while. Later he joined the Communications Research Centre where he was soon promoted to a senior post. As deputy head of department he was responsible for more than a hundred employees and frequently held business meetings with foreign firms. At present he is working on the development of a device which can completely suppress either the sound or the picture on a TV set or both together.”
C
Prof: Now where do we start?
Greg: Finding the code, you mean?
Prof: Yes. It seems pretty hopeless, doesn’t it?
Greg: What did the old fellow say when he died? N. O. Hope’s great-great grandfather, I mean.
Prof: He said, “the safe… the code word is hidden in both tapes and papers… expressions… coincidence…
Greg: Expressions… coincidence… So we must find a coincidence.
Prof: Well, the subject of both the tape and the paper is the same – or more or less. They are both about work.
Greg: Hm. And they both talk about the positions people hold at work. Perhaps it’s a word like executive or something.
Prof: Wait a minute – the old chap said “expressions”. Perhaps it isn’t just a word then.
Greg: We’ll have to listen to the tape again and see what expressions we can find. Perhaps some are the same.
Prof: I don’t think we’ll have to listen to the tape. Our Expression Extractor is working.
Greg: Whatever’s that?
Prof: Oh, an instrument for getting expressions out of a piece of recording. This is a linguistics department, don’t forget.
Greg: Show me how it works.
Prof: Watch.
Ex.Ex.: I take it, it’s not quite my line, to be good at something, she wouldn’t do as a draughtsman, to give something up, to get fed up, to hand in one’s notice, what’s the world coming to.
Greg: Fascinating!
Prof: But did you notice? There was one, and only one expression that was the same as in the translation!
Greg: Was there? Which one?
Prof: “Hand in one’s notice”. So there is a coincidence with the expressions!
Greg: He handed in his notice. Prof, this is exciting!
Prof: My goodness, I do believe we’re on the right track. Greg, I think we may be able to find the code and open the safe!
* * *